2010-ben elhatároztuk, hogy a
következő évi célunk egy 1000m feletti hegyre történő feljutás. Akkor még
nem gondoltuk, hogy az Isztriai-félszigeten kimagasló 1400m magas Ucka
nevű hegység lesz a kihívás alanya.
Kora nyári időpontot
választottunk a túránk megszervezésére, így 2011. június 11-én neki is
vághattunk ennek a kihívásnak. Kiindulási pontunk a Kvarner-öböl partján
fekvő Moscenicka Draga strandjáról a tengerből volt, így elmondhatjuk,
hogy tengerszintről tekertünk fel 1400m-re.
Ez egy nagyon családi
hangulatú csendes kis üdülőhely kikötővel, stranddal és persze még sok
érdekes látnivalóval ami ilyen helyen található. Persze nekünk a
legérdekesebb a gyönyörű tengernek és szigeteinek hátat fordítva elénk
táruló hegy volt, maga a csúcs! Reggel 6 órakor öten veselkedtünk neki a
ránk váró 60km-es túrának. Eleinte a faluból felfelé kanyargósan kígyózó
beton úton emelkedtünk egyre magasabbra ahonnan végig csodás látvány
várt minket az öbölre lenézve.
Körülbelül 5-6km megtétele után kezdődött
amire vártunk, egy idegen helyen, idegen terepen tekerni felfelé ki tudja
meddig. Kitartóan haladt mindenki és várva vártuk az elénk táruló
változatos táj látványait, így nem is nagyon vettük észre, hogy a
köves, helyenként erősen emelkedő úton, már 800m-es magasságban járunk. Itt
elénk tárult egy végtelennek tűnő kopasz, sziklás selyem füves hegytető
amin jobbra nézve feltűnt az úticélunk a Vojak nevű csúcs.
Kanyargós
nehéz terepen haladtunk végig felfelé, a következő pontig, az Ucka
faluig. Itt különösen fontos dolgot tehettünk, meg a túránk folyamán, mert
nyomós kútból tiszta ivó vizet tölthetünk minden erre alkalmas tároló
eszközünkbe. Itt kell megemlítenem, hogy a túrán ez az egyetlen ilyen
lehetőség van! Innen felfrissülve folytattuk utunkat a hegytetőre, ami
még messze volt pedig eddig is megtettünk már kb 23-24km-t szigorúan
felfelé. Elértük a tetőre vezető betonos utat, ami az egyetlen tekerhető
útvonal fel a csúcsra. Pár kilométer megtétele után ismét elénk tárult a
tenger, a szigetek és innen jól lehetett látni a Krk-szigetre vezető
hidat is. 33.5km megtétele után meghódítottuk az 1400m-en lévő Vojak
csúcsot! A körkilátóból páratlan látvány fogadott minket, amivel
próbáltunk betelni, de az éjszakai utazás és a hajnali indulás
mindegyikünknél pihenőt fújt, így lefelé indulás előtt egy kis evéssel és
alvással készítettük fel magunkat a nem éppen pihenésre
szolgáló, 30km-es lejtőzés előtt.
A gerincen végig haladva vetettünk még
egy pillantást a tájra talán arra gondolva, látjuk -e még ezt
valaha. Aztán elég technikás része következett az utunknak ami
egészen Mala Ucka nevű faluig tartott. Ez egy régi hagyományok szerint
működő hegyi falucska, ahol leginkább birka tenyésztéssel foglalkozik, az a
körülbelül harminc ember aki ott élhet. Legalább másfél óra eltelt
amióta elindultunk lefelé, de még csak közelítettünk a következő ponthoz
ami az Ucka alagút volt.
Innen Lovran település betonos útjain
ereszkedtünk le a tengerig, helyenként 20%-os meredekségű szűk
leejtőkön. A tenger mellet kanyarogva, nyugodt tempóban haladva értünk
vissza a reggel még sokat magában rejtő Mosenicka Draga-ba, egészen a
tengerszintig.
Ezt a túrát ajánljuk mindenkinek aki szereti a
kihívásokat, szeret sokáig felfelé tekerni, ugyanakkor nem bátortalanodik
el ha másfél órán keresztül tojás nagyságú köveken nehéz terepen kell
lefelé haladni.
Szervusz!Nagyon tetszik az oldal!Az, hogy a ceikkk szellősen, jf3l e1tle1thatf3an szerkesztettek, a te9me1k (sze1momra) e9rdekesek, a fogalmaze1s tiszta e9s vile1gos.Magam is rendszeres olvasf3ja vagyok a haze1nkban megjelenő sze1medte1stechnikai magazinoknak e9s e9rdekel minden, ami technika.Csak edgy tove1bb!dcdvf6zlettel: Bandi
Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak. [ Regisztráció | Belépés ]