Szerda, 2024.Ápr.24, 10:33:41

MECSEKI TEKERGŐK

Nyitólap | Regisztráció | Belépés
Üdvözöllek Vendég
RSS
A fejezet kategóriái
Cikkeim [6]
Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Link
Keresés

Túrabeszámolók


Nyitólap » Cikkek » Cikkeim

Patakmenti túra 2012
Csak néhány nappal a több hétig tartó kemény téli hideg és nagy hó enyhülése és olvadása után, arra gondoltunk itt az idő, hogy elindítsuk az idei, 2012-es bringás szezont, méghozzá stílusosan egy közeli PAPUK GEOPARK túrával! Március első hétvégéjén (vasárnap) felpakoltuk a bringáinkat és a szokásos csapattal elautóztunk a hegyhez! Az út 2 órát vesz csak igénybe, így szinte az egész nap, rendelkezésre áll és nem is kell korán indulni.



Körülbelül délelőtt 10 órakor tudtunk felülni a bringákra és nekivágtunk az emelkedőnek. Napos helyeken kellemes volt, de árnyékos oldalakon még csípős volt a hideg, az út mellett több helyen a hó még elérte a 15 cm-es vastagságot is. Az út az elején nem volt havas, csak laza volt a talaj, ez nehezítette némiképp a haladást. Bővizű patak kísérte utunk elejét, aztán elkanyarodott a szerpentin és egyre erősebben emelkedett, míg végül odaértünk a nagy vízeséshez, amit nem lehet elégszer megcsodálni, most ráadásul meg volt fagyva egy része, úgy nézett ki, mint egy többtonnás „jégcsap”.



Jankovac kristálytiszta tavain mindig elcsodálkozunk. A barlangi patak, amely táplálja, szinte ömlik ki a hegyből. Átfolyik a tavon, majd sebes patakként továbbmegy és a hatalmas vízesés részévé, válik, aztán pedig kanyarogva apróbb vízeséseken át a völgy felé haladva egyre enyhül, kilométerekre lent a faluban már csak békésen csordogál. Itt nyugszik a hegyoldalban Gróf Josip Jankovic akinek, egy egyedülálló barlangi „emlékhelyet” készítettek.



Egy gyors reggeli után tovább kaptattunk felfelé a hegyen. Itt a hó mennyisége egyre jelentősebb volt de szerencsénkre csak az út mellett és az erdőben. Nagyon élveztük az utat és itt már mindannyian tudtuk nem jöttünk el hiába. Az idő kegyes volt hozzánk, a hó eléggé elolvadt már, ahhoz, hogy végigmenjünk a kiszemelt útvonalon. Szépen kanyarogva feljutottunk a gerincre. Ami felfelé kicsit hosszúnak tűnt az lefelé annál hamarabb eltelt. Jó tempóban tudtunk haladni, hosszan, kihasználva a teljes út szélességét, egyre gyorsabban és bátrabban jöttünk, pillanatok alatt teltek a kilométerek. Ahogy a terep kisimult a sebességből is visszavettünk, sőt megálltunk, mert elénk tárult egy hatalmas kőbánya, ahol érdemes volt körülnézni és egy kicsit „eltörpülni” a nagy magasságok mellett, ami körülvett minket.



Velika pár percre volt a bányától, és a következő úti célunkat a várat, már innen is jól láttuk. A faluból a házak mellett letérve láttuk csak igazán, milyen durván emelkedik az út a várig. Próbálkoztunk azért tekerni. Ki így ki úgy, de mindannyian elértük a várat. Kora délután volt, nagyon kellemesen sütött a nap, hónak nemhogy nyoma sem volt, de ezen az oldalon felfelé haladva annyira száraz volt, hogy a lábunk alatt a levelek szétporladtak szinte!



Pihentünk egyet, szétnéztünk, fotóztunk, és tanakodtunk. Mégpedig azon, hogy a visszafelé vezető úton várna ránk az északi oldalon 5 km az erdőben. Nem volt biztos, hogy érdemes bevállalni, tartottunk attól, hogy nagy lesz a hó és a sáros mély talaj. De nem is mi lennénk, ha nem arra mentünk volna tovább. A vártól lefelé keményet jöttünk, a fékek dolgozhattak rendesen. Kiértünk a betonos útra, ami elvitt minket az erdőig. Ez már utunk utolsó harmada volt. Az út mellett nagy kiterjedésű családi pihenőhely van kialakítva, szalonnasütővel, bográcsozó helyekkel, malacforgatókkal, amiket kisebb vízimalmok, hajtottak.



Visszatért a patak is az út mellé, több vízesés volt ismét, ahogy haladtunk újra felfelé. A hegygerincre felérve ismerős kereszteződéshez értünk. A tavalyi túránkon jártunk már arra. Onnan a végső kilométereket még egy élvezetes lejtőzéssel tettük meg, köves, leveles talaj volt, kicsit csúszott de szépen el lehetett engedni a bringákat. Helyenként több mint 50km/h-val is jöttünk lefelé. Az autóhoz érve a völgybe már eléggé hűvös volt, hiszen azért március eleje révén a nap délutánra eléggé elveszíti az erejét! Elpakolás, átöltözés után 17-óra körül indultunk haza. Egy jó nap, egy jó kezdés, volt ez! Kezdőbb bringásoknak kicsit sok lehet a hosszú meredek emelkedő, de azoknak ajánljuk, akik burkolatlan utakon, „hullámzó” terepen szívesen tekernek!

Kapcsolódó videó megtekintéséhez kattints ide!
Kategória: Cikkeim | Hozzáadta: Mongoo (2012.Már.07)
Megtekintések száma: 1273 | Hozzászólások: 1 | Helyezés: 5.0/2
Összes hozzászólás: 1
1 Twaha  
0
Nem vagytok seimmk,hogy me9g el sem indult a hajf3 e9s me1r kfclditek a ke9peket:)Aze9rt kicsit magatokkal is tf6rődjetek,van mit felfedezni a hajf3n is,csak el ne te9vedjetek:)Minden napotok legyen Vide1m de legfőke9ppen a Vase1rnap:)puszi 3GJ

Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]
Copyright MyCorp © 2024